Kezet fogunk

Honnan ez a tehetetlenség? Ez a kötőfékké fonódó örökös körbejárás homokvárak körül, bronzérmek, -serlegek körül, a nyomtató ló csillaga nélkül? Lám, a növényi tisztaság kihallotta a végtelenből az irányt, a pillanatot, amikor a nap átkelt az egyenlítőn, mandulafa, barackfa, aranyeső kibontotta a lobogót. Pécsett, az Árnyas utcán nincs ház, csak friss-zöld vadgesztenyefák. Beépítetlen házhelyek mögött tűnt el az ifjúság. Kőkupacok, meszesgödrök körül sétál, aki lehettem volna. Elér. Kezet fogunk.