Ugyanaz
a nagy árverés nem neked szólt, |
a félelem tűzijátéka mögött |
begyulladt önbizalmak füstölögnek. |
|
Nem lett egyszerűbb semmi sem, |
a pókhálót vastüskék tartják, |
minden karcolás közelebb, |
minden bokorban Magyarország, |
akik a műsort végig ülik, |
két sóhaj között kiszámítják. |
|
Tiszta szárnyak a hó alatt, |
megnyúlt fák és megnyúlt idő, |
leng kétes érdemrendeken – |
|
Összecsuklottak a csodák, |
el a láncra vert kilométerek |
szemenkénti megkísértése, |
nyárfa csúcsán a pontos idő, |
|
Kél a zöld beszéd reggele, |
a hegyoldalak erdőt szólnak, |
erdő az erdő, zöld a zöld, |
fű csillagában kél a holnap, |
zöld öregek pillája mögül |
könyörtelen atomok szónokolnak. |
|
csavarszárnya fejed fölött, |
ha mondod, ez a te szavad, |
|
|
|