Lehet még…

Lehet még költő, aki – bárhogy üsse
kintről és bentről ami ütni tud –
összezárt foggal, mint eb a megűzte
vadat, úgy tartja a csöndet, a bút?
S aki – mert neki a némán a tűzbe
nyúló hős útja a példa s az út –
nem jajdul akkor sem, ha épp e büszke
csönddel lesz sorsa harsogón hazúg?
Hát ne legyek. Hát álljak így merően,
csak te légy velem e hazudó csöndben
és életemben, oly odaillően,
mint testemben a szív, csak te vigyázzad,
mint ittbenn ez a hű és meleg állat,
fölöttem-alattam nagy éjszakámat.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]