Csörren a kés…

Csörren a kés a villára,
a kis nőnek nincs étvágya.
Nézni se tud napok óta
az enni-innivalókra.
Bámulja a téli fákat,
bágyadt arcán derű támad.
„Egy kis ropogós cseresznyét” –
mondja végre – „azt megennék”.
Csak olyan, mintha lány volna,
de belesül a mosolyba,
de csak irul-pirul benne.
Egy kis paprikát is enne.
Uborkát enne, de nyersen –
de elhallgat, de megretten,
szólna is, nem is valamit,
de csak tovább pironkodik.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]