Fecskék
Milyen természetesen, szeliden |
lakta a kitört ablakú szobát |
vad ki-beszárnyalás, gyors csirrogás, |
milyen bőszült fecske-káromkodás |
|
fogadott bennünket, a ház |
régi lakóit, mikor visszatértünk |
a front után s mi raktuk meg a fészkünk, |
|
meg-megsúrolva lapját az üvegnek, |
|
gondolhatok percenként igazamra, |
|
bejárhatok völgyet-hegyet, |
|
|
|