Bordal

Laforgue szellemének!

 
 
Ők meghaltak, én itt vagyok.
 
Ők porladnak, én vigadok,
mert – egyre még nyerésben: élek, élek!
 
Homérosz, Dante elesett.
 
Nálam mindkettő kevesebb,
’sz egyikkel sem cserélek!
 
Ide hát, öröm, félre, bú!
 
Enyém a pálma s koszorú,
a Kincs, a legtöbb, és a Jó, a legfőbb!…
 
Mert senki nálam gazdagabb,
 
se jobb, se halhatatlanabb!
Csak a kukac, mely elkölt!…
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]