Havasi szürkület

A bizalmaskodó homály
S mintha nem is vártunk volna egyébre
A horizont
nyilt tengerére
kiszáll
a végső felleg
S a gond
hogy abbahagyja
A madár is mind leteszi a terhet
elzárja énekét
A csendben
megszerveződik a sötét
Tünedező csillagaival az ég
havasi rét
Kolompja
némán a szívbe kong
Megindul újra
két messzi forrás közt a halk beszéd
Mindent kimond.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]