Hajnal, április, depresszió

Ő kelt megint – ki más lehet? –
napi kosztjáért, ölni készen
 
kiéhezett
sárkányom, kétségbeesésem.
*
De az esőszag? s a – madárbeszéd!
Ki se kell nyitnom már szemem:
odakint megint csupa kék,
csupa zöld, csupa fehér selymesen
gyűlik, tizenhétévesen, susog, tipeg
a türelmetlen táncterem,
a húr-hangoló kikelet.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]