Hegyi erdőtűz

Kitört a tág tisztásra s ottan
forgott egy lángragyúlt fenyő,
mint bérházból – benzin ha robban –
udvarra fut láng-űzte nő.
Ott lobogott csak esze-vesztvén
égő szoknyái foglyaképp.
Az ég faláról függő festmény
a messzi erdős hegyvidék.
Kánikula és alkonyat van.
Pörgő tűz-orsó most a fa.
Majd táncos-lány; iszonyu tam-tam
iramítja ide-oda.
Akihez ér, az is tüzet vet;
és kigyul attól is egy új.
Füst-fátylas táncosok sietnek
az erdőn keresztül-kasul.
Szabály van, játék szinte abban,
ahogy a pusztulás cikáz.
Mérföldekre pattog a tam-tam:
a rettenetes ropogás.
Nincs gátja, fékje: hét határra
világló szinpadon, tele
jajjal, dühvel, ropog egy dráma-
próba őrült kifejlete!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]