Érinthetetlen

Mert ráncosodik konokul,
akár a régi véneken –
nem kell, vigyétek a kezem.
S mert a homlok is ráncosul
s a száj körül is az a görbe,
mit rég falunk vén papja hordott,
hát száj s homlok is odalökve
neked, halál. Csináld a dolgod.
Akként, ahogy ránk mondatott.
Hogy magam én, még konokabban,
még beljebb húzódva magamban,
megmaradjak, ami vagyok,
érinthetetlen, halhatatlan.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]