Isten-ember

És lett két szárny a két lator.
És az egyikkel szállni vágyik,
föl-föl a föld mocskaiból!
És visszarántja mind a másik.
Föl is, le is,
le is, föl is,
verdes a szárny és vér fröcsög.
S egyhelyben áll
Ég s föld között.
Meglőtt madár.
Mert vége, ha le, ide le esik.
S vége, ha – föl, föl! – visszaszáll.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]