Egy régi kéregető ének dallamara
De szökkenést, de futamot, |
Vén vers, kopogó, mint a bot, |
te támogass, ha csusszanok – |
Te segíts, utfélre dobott |
– nem is bot, hanem szélcibálta |
úti fa lehullt aszú ága – |
te, te már meg se faragott, |
jégre-vittre, ha meginog, |
köd-világtalanította vakot, |
utam, te keresd, te topogj, |
verd ezt a földet, te dobogj, |
dohogj, konok, helyettem. |
|
|