Úti-napló

A lakásban is fönnhagyom a baszk- sapkát, ezt a valódit (ugyanazt, melyet Toulouse-ban vettem még talán), könyvespolcaim közt is széles lábrakással lépdelek, mint matróz ringó hajó padlatán – Vagyis itt van, hogy… nagyapám szavával: vénhedek – De nem riaszt, de újfajta mosolyt – családiast – kinál agyamnak – új úti adat! – a szám. Ezt is csak írom. Én se hiszem igazán.