Versenyt a holnapért

Mennyire kiszolgáltatott lett.
Önmaga milyen árnya!
Egyszerre milyen ráncosarcú, és olyan
petyheteg izmú, oly lesi-sunyi
szemmel, mely már-már a tolvajé, milyen
utcai s kávéházi köznevetség, amióta
ő, a nemrég büszkén
daliás költő most a megriadt, a kapkodó
aggok habzsolásával – „falánkan” –
ontja a rossz verset magából
zihálva, versenyezve jobbik
részével – „önmagával”!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]