Két kör között

Ebből is, ebből,
udvarból, kertből,
kelletik kilépnem
nyolcvanadik kerek
életévemből –
Kapun, kerítésen
kivül téveteg
rendeltetik lépnem
alkonyi szürkület
ködében, odább nagy
dágványon, kátyún át,
hogy „tovább, tovább!”
ott a telek-végben
csaholó vérebek,
sose-hallott kutyák
gyermek-emlékezet
őrizte szörnyvilág
s tudós reáliák
közelebb-közelebb
épp olyan keményen
szorító körében.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]