Utóhangok
elpilledjünk, és kedvesek legyünk! |
lehető alakja az embertelenség. |
szégyellni a bennünk lapuló jóságot. |
állnak ki fejemből a gondolatok. |
Kifordított tűpárna az agyam. |
|
Fülemből kiolvasztom a viaszt, |
és eloldozom magam az árboctól. |
|
|
A világ: működőképes rendetlenség. |
Kifordítom-befordítom: mégis világ a világ. |
|
voltunk? Vagy csupán letudtuk |
az életet mint munkaidőt, |
lógással s fizetetlen túlórákkal? |
|
a szórakozott vagy elsietett |
nemzésekért e nemtelen világban, |
minékünk az Utókor (fiaink, lányaink)? |
|
Szenvedés? Bátorság? Jóakarat? |
Forrás voltunk? Vagy kelés? |
|
|
|
|