Shakespeare-hez
Egy évfordulójára rendezett fogadáson
| Háromszázkilencvenöt éve ma |
| – a lexikonból tudjuk – megszülettél. |
| És aztán ötvenhétszer újra lett tél |
| és nyár, és lőn dele és alkonya |
|
| életednek, szakasztott, mintha lettél |
| volna lócsiszár vagy lord-unoka: |
| nap keltett és altatott éjszaka, |
| hidegben fáztál, tűznél melegedtél. |
|
| Mit mondjunk rólad, aki a teremtés |
| fele vagy magad? s lehetsz oly szerencsés, |
| hogy emléked él mindnyájunk között… |
|
| Viszki-szódát iszunk tiszteletedre, |
| kis csoportokban, illendőn csevegve, |
| s majszolunk „lóhátonsült ördögöt”. |
|
|
|