Gauguin
Hát ilyen is lehetne ez a föld? |
Ilyen nekünkvaló, ily álmainkból, |
mint érzékeny lemezről fényre-ringó? |
S nem ilyen hideg láncokba kötött, |
|
s örökös másravágyással gyötört, |
de olyan, mely puhán azt mondja: így jó?… |
Mester, honnan vetted e boldogító |
bánatot, ezt a fájdalmas gyönyört |
|
e széles női arcokon, a mangó- |
fa égőpiros gyümölcsére hajló |
arany kebleken, e lombokba-szűrt, |
|
mézes napfényben?… Forduljunk a falnak, |
bukjunk az éj sötét burkába… Holnap |
talán egy más világra születünk. |
|
|
|