Egy görcsösen szoritott telefonkagyló s egy senkise-hallotta utolsó sikoly
talán már készül egy Calder agyában érdes vasból vagy sima aluminiumból a ritka szobor
a kor egyik arcának monumentális szimboluma
a szépség esztelen csataterén elesett Ismeretlen Katona
egy divatos mobile amely sehová se mozog csak egyhelyben tétova ing
s végre kellőképp primitív lehet művésze szándéka szerint
Miközben a síron túl is hű sminkmester a halottat – ahogy kívánta – az élőnél szebbé dísziti
a képernyős hangszórós rotációs dzsungelben tombol a publicity
tücsökzenén rakéta-süvitésen egyre vadabb iramban
túldobog önkínzó gyönyörűségben őrjöngve a tam-tam
A mérgen duzzasztott keblek és mérgen karcsusitott derekak
gyermekded törzse veri hajtépve zokogva az ultramodern dobokat
a régvárt beavatásra sereglik a magyar-ős-erdő (Hollywood)
a boldogtalanság és öregség szellemét kiengesztelendő Iszonyúbb
s barbárabb mint Tanganyikában a női circumcisio
Ex-férjek volt s már-sose-leendő szeretők letűnt és még-ragyogó
társ-csillagok és mögöttük a csillag-jelölt százmillió
táncolja körül ezt az imádott ezt az ezerszer szentté-avatott
s most testükről-lemetélt páratlan legigézőbb női húsdarabot
Lefutott a csodás a rajongott szeméremtest-csillag amelyet
szabadon mutogattak magukon szemérmetlenül a szemérmetesek
Gyászban ünneplik a megváltó felfedezést hogy e gyönyörüséges
hús is milyen közel van íme a végső átlényegüléshez
hogy ez a vérforraló ez a legmerészebb meztelenség
is lehet egyszerre rémületesen meztelenebb még
hogy ebben az isteni testben is csak esendő emberi lény volt
s fekete magányba borult vásznon-túli felén a vásznon e fényfolt
Most zokog a gyász és tombol a törzs hogy lelkiismeretén könnyítve legközelebb majd újra kiküldje
az űrnél kietlenebb százmilliódolláros embertelen űrbe
a természetes vonzatai közül kiragadott
új meg új mesterséges nemi csillagot
oda ahonnan nincs hatalom ami mégegyszer e földre visszahozza
ahol vár mindnyájunkra a szerelem és öregség rútságában is szép emberi sorsa
|