Zeitgedicht II.

Összerakósdi Garay János, Babits, József, Weöres, Zelk, Jékely, Orbán stb. töredékeiből
kilencvenkettő júniusa
(Zeitgedichthez dátum dukál)
Rióban áll a karnevál
vagy mondjuk a „Riói csúcs”
de balladám nézd mi az ott
száz jó vadász Szigetre tart
állnak ahol szakad a part
kezükben a kalasnyikov
a maradékból még akad
a madarakból is elég
fekhetnek fákon fák alatt
a szétlőtt testű feketék
de ki mondja meg hogy kik és
mi helyett lőnek madarat
tudat fölött tudat alatt
mily határt sért vadász vitéz
bizony nem csak országhatárt
s a Parancsot sértette meg
saját szemébe vert cövek
lesz a látvány mit generált
első s utolsó szó jogán
tanácsnok szól miniszter int
elcsitul minden mint a pinty
vagy mint a meglőtt kormorán
a kormorán csak kormorán
a hettita csak hettita
nem ebből nem lesz hitvita
egyetért Újszöv. és Korán
miért is lenne mért ezen
akadnak fenn az idegek
hisz együtt élünk szüntelen
azzal amivel nem lehet
s vitára ezer ok marad
egyeztetés és tárgyalás
miért ne lőné ha vadász
a vadász a madarakat
a Sziget közös birtokán
tapadós szállongó korom
koromként hull a kormorán
és lerakódik vastagon
egyeztetés és tárgyalás
minden tisztázva mocskosul
az újrégi a régiúj
mindegy ki vitéz ki vadász
tárgyalás és egyeztetés
holt szemgödör halott sirály
zuhan ezernyolcszáz madár
hazatér száz vadász vitéz
zuhan ezernyolcszáz madár
mint pokolgéptől repülők
ég madarai voltak ők
terror s terror közt nincs határ
égre lobogjon? – földre sem
a két nagy költő-mostoha-
testvér édestestvér-szava
a Szellem és a Szerelem
a Föld alatt a part szakad
Szigeten nincs szigetlakó
ne kérdezd hogy mivégre vagy
a lét csak léttel osztható
bár tudnánk madárul dalolni
szárnyakat ránk múzsa repíts
most kéne hymni odi psalmi
s az odi más értelme is
hazájukért haltak szegények
mint magyarok abesszinek
s hogy mért éltek – éltek csak éltek
mint te meg ő mind aki Lett
ide kell a lírai Tett
nem megmondta már Jékely
ha senki más hát én te mi
na költők énekeljetek
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]