Sztélé
In Memoriam Devecseri Gábor |
|
| Beszélték szerteszéjjel a városban |
| az ilyen meg amolyan gyülekezetekben |
| fönt a hegyen és lent, a körútakon |
| Csoda mondták maguk a szadduceusok |
| Csoda mondták a farizeusok is |
| Csoda bólintott Iskariótes és Petrus is |
| Csoda ámultak legfőként a Tizenegyek |
| a hiányosak társuk nélkül maradt társai |
| Csoda dadogták Magdalénái részegen Csoda |
| Csoda mondták mind s már készítették vala |
| lelküket a Mégnagyobb Csoda várására is |
|
Nincs itt hanem feltámadott és |
| Mit keresitek a holtak között az élőt |
| Hiszen tízszer is elhengeredett eléből a kő |
| és tízszer is újra megjelent nekünk |
| és az oldalába bocsájtottuk a kezünket |
| Mert Kettősek közöttünk még a Legegyebbek is |
| és adának néki hemendekszet és mákostésztát |
| melyeket ő elvőn és előttünk evék |
| Csoda mondták és a csodájára jártak |
| emelkedett lélekkel örülvén néki és |
| önmaguknak titkon magukban is alítva a csodát |
| s észre se vették hogy közben már valami |
| rég azt mondja bennük Túl sok a csodából |
| túl sok mindennap ez a harmadnap |
| túl sok ez a mindennapos vasárnap Túl sok |
| a csodából Jöjjenek újra a csodanélküli |
| a hétköznapian halálos hétköznapok |
| ha már úgyis azoknak kell egyszer eljönniük |
| Jöjjenek ha már úgyis itt állnak a kórházkapuban |
| És kezdődjék megint újra a minden új halállal |
| mindig újrakezdődő rettenetes megkönnyebbülést hozó új időszámítás |
|
|